Vajon meghatározhatja a munkahelyi légkör egészséges életvitelünket? Vajon a munkahelyhez való viszonyunk közvetlenül is hatást gyakorol szervezetünk egészségének megtartására? Vajon a munkahelyi stressz hatással van az ember életének minőségére? És a feszültségek, amelyek az életünk már területein keletkeznek, hatással lesznek a munkánkhoz való viszonyunkra?

Ilyen, és ehhez hasonló kérdéseket feszegetünk a jövőben egészségfejlesztő programjainkban cégünk munkatársait célozva, akiknek a szemléletformáló programelemek kapcsán lehetőséget biztosítunk a visszacsatolásra, a véleménynyilvánításra, a közös gondolkodásra is. 
Emellett kiemelt figyelmet fogunk fordítani az „Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok megvalósítása az Ibránytej Kft – nél” című TÁMOP programban a stressz kezelésre, az egészségtudatos életmódra, a táplálkozás, rendszeres testmozgás, és a dohányzás káros hatásainak megismertetésére.


Hogyan éljük meg a munkánkat?

Egy felnőtt ember életének legnagyobb részét a munkahelyén tölti. Ha kimennénk az utcára, és megkérdeznénk az embereket, vajon hány ember mondaná azt, hogy szereti a munkáját? Gondolja végig, azok az emberek, akik azt válaszolnák, hogy nem, hogyan élik az életüket? Olyat csinálnak, amit nem szeretnek? Hát élet az ilyen ?
A kemény munka egyszer meghozza gyümölcsét, de a lustaság azonnal fizet. Ma még lehet, hogy az a gondolkodás a menő néhány munkahelyen, hogy:
Hétfőn, még a hétvége fáradalmait piheni ki, kedden kezd körülnézni, szerdán egy kicsit dolgozgat, csütörtökön elkezdi tervezni a hétvégét, és pénteken rákészül a hétvégére, aztán durr bele, itt a jól megérdemelt szabadság újra.
De hát mindenki tudja, hogy ez az élet! Csak nem azt akarom vajon ezzel mondani, hogy dolgozni jó? Dehogynem. Dolgozni, termelni jó! 
Nézzük meg a semmit tevő embereket, vajon ők jól vannak a bőrükben? Azért vannak rosszul, mert nem érzik magukat hasznosnak, nem termelnek, nincs önbecsülésük, és nincs pénzük. Vajon büszkék lesznek rájuk az unokáik? Semmi sem rombolja annyira az ember testét és lelkét, mint a tartós tétlenség. Akkor miért is választanánk ezt? De mit szólnak a többiek, akikkel eddig együtt éreztem?
Nézzünk csak erre egy példát a munkahelyen való helytállásról, amit Piroska Gyula (a cégvezető barátja) könyvében olvastam:
Egy nagy hajón matrózként, vajon azt mondanánk: „ Én itt vagyok hátul a taton. Én végzem a feladatomat. Nem szólok rá, ha valaki az orránál meglékeli a hajót, mert az nem az én dolgom.”
A lékelős kollega nemcsak a hajón tud kárt tenni, hanem a „mi hajónkon” is, bár egy nagy hajó nehezebben süllyed el, mint egy kicsi, de ugye láttunk már rá példát? A lékelős kollega minden cégben nagy bajt tud okozni, lehet az bármilyen munkakörben, amikor a kollegái inkább betakargatják, az alvó kollegát, még talán nem is tudják, hogy az egész csapat életét, megélhetését veszélyeztetik.
A kollektív tudat fontos meghatározója a munkahelyi légkörnek, ami nemcsak a szervezet „egészséges” működésének alapja, hanem a benne szereplő egyének testi – lelki egészségének domináns meghatározója.
Tehát tegye a dolgát, mert dolgozni, termelni jó, jobb lesz tőle az élete, több lesz a pénze, biztonságot, kiszámíthatóságot teremt, sőt a hasznosság érzése, az önbecsülése is épül általa.
Ossza meg velünk véleményét, gondolatát a témával kapcsolatban!

2013-01-24